Hasonlítsuk össze a gázzal való fűtéssel!
Klímával való fűtésnél a hőszivattyúk előnyét használjuk.

Mivel a gázóra m3-ben számlál, így a gázszámlán szereplő értékek nehezen összevethetők a tényleges, mért fogyasztással.
Vegyünk egy átlagos, nem nagycsaládos 2.000 m3 éves lakossági (< 20 m3/óra) földgáz
Mennyit kell fizetni?
A számítást Pécsen végezzük el, ahol 1 m3 földgáz fűtőértéke 33,570 MJ/m3,  tehát az 1 év alatt elfogyasztott mennyiség legyen (1.200+800) x 34,380 = 68.760 MJ.

Tétel GDF SUEZ E.ON FŐGÁZ TIGÁZ
Alapdíj (Ft, ÁFA nélkül) 9 192 9 192 9 192 9 192
Gázdíj I. (1200 m3) (Ft, ÁFA nélkül) 94 683 93 404 93 074 97 529
Gázdíj II. (800 m3) (Ft, ÁFA nélkül) 70 685 71 483 71 950 74 591
Lakossági ár összesen Áfával (Ft) 221 691 221 080 221 254 230 266

Az összehasonlításhoz közös mértékegység szükséges ezért a gáz m3-ben mért fogyasztását átszámoljuk a kWh –ra. 1m3 gáz kb 9,55 kWh.Tehát 1kWh energia gázból kb.

12 Ft.

1kWh áram ára 37,55 Ft, kedvezményes „B” „GEO” „H” árszabás: 23-24 Ft.

Lakossági villamos energia díjak (Ft/kWh):

11,73 Ft

/3,2

Ha egy készülék SCOP értéke 4 akkor 1kWh elektromos áram felhasználásával 4kWh hőenergiát állít elő.
Még egyszer: 1kWh energia gázból kb. 12 Ft. 1kWh áram ára 37,5 Ft (normál árszabás):

37,5/12= 3,125 vagyis,

ha az SCOP érték nagyobb mint 3,2 akkor klímával olcsóbban fűthetünk mint gázzal.

Ha kedvezményes un. „H” tarifával üzemeltetjük, akkor már 2-nél nagyobb SCOP értéknél is olcsóbb mint a gáz.

Mi az a hőszivattyú?

Hogy a hőszivattyú csak oly lassan terjedt el, annak oka, az volt, hogy nem értették meg azokat az elveket, melyeken működése és alkalmazása alapult.

A hőszivattyú – mint azt neve is mutatja – csupán eszköz ahhoz, hogy valamely közegből elvont hőt egy másik közegbe vigyen át. A hűtőszekrény is – egy irányban működő – hőszivattyú, amennyiben elvonja a hőt a szekrény belsejéből és azt a külső levegőnek adja át. A hűtőszekrény és valamely háztartási vagy ipari hőszivattyú között az alapvető különbség csupán az, hogy a hőszivattyú működése reverzálható.

A hőszivattyú működése megértésének egyik akadálya az, hogy sokan azt gondolják, hogy a „meleg” és a „hideg” hasonló, de ellentétes előjelű mennyiségek. Amint megértjük, hogy a meleg az egyetlen valóban létező mennyiség, tehát a hideg csupán a meleg viszonylagos hiányát jelenti, úgy a hőszivattyú elve teljes egészében világossá válik. Minden anyag – gáz, folyadék, szilárd anyag – bizonyos mennyiségű hőt tartalmaz mindaddig, amíg az abszolút 0 fokot (–273 °C) el nem éri.

A hő a melegebb tárgyról áramlik a hidegebb tárgy felé. Ily módon valamely megfelelően megtervezett rendszerben cirkuláló hőkicserélő közeg a külső levegőből mindig felvehet hőt, bármily alacsony is annak hőmérséklete, és átadhatja azt a belső levegőnek; nyáron pedig ez a ciklus megfordítható. Mindössze az szükséges, hogy a közeg hőmérséklete alacsonyabb legyen, mint azé a levegőé, melyből hőt von el és magasabb, mint azé a levegőé, melynek hőt ad le.