Hasonlítsuk össze a gázzal való fűtéssel!
Klímával való fűtésnél a hőszivattyúk előnyét használjuk.
Mivel a gázóra m3-ben számlál, így a gázszámlán szereplő értékek nehezen összevethetők a tényleges, mért fogyasztással.
Vegyünk egy átlagos, nem nagycsaládos 2.000 m3 éves lakossági (< 20 m3/óra) földgáz
Mennyit kell fizetni?
A számítást Pécsen végezzük el, ahol 1 m3 földgáz fűtőértéke 33,570 MJ/m3, tehát az 1 év alatt elfogyasztott mennyiség legyen (1.200+800) x 34,380 = 68.760 MJ.
Tétel | GDF SUEZ | E.ON | FŐGÁZ | TIGÁZ |
---|---|---|---|---|
Alapdíj (Ft, ÁFA nélkül) | 9 192 | 9 192 | 9 192 | 9 192 |
Gázdíj I. (1200 m3) (Ft, ÁFA nélkül) | 94 683 | 93 404 | 93 074 | 97 529 |
Gázdíj II. (800 m3) (Ft, ÁFA nélkül) | 70 685 | 71 483 | 71 950 | 74 591 |
Lakossági ár összesen Áfával (Ft) | 221 691 | 221 080 | 221 254 | 230 266 |
/3,2
Ha egy készülék SCOP értéke 4 akkor 1kWh elektromos áram felhasználásával 4kWh hőenergiát állít elő.
Még egyszer: 1kWh energia gázból kb. 12 Ft. 1kWh áram ára 37,5 Ft (normál árszabás):
37,5/12= 3,125 vagyis,
ha az SCOP érték nagyobb mint 3,2 akkor klímával olcsóbban fűthetünk mint gázzal.
Ha kedvezményes un. „H” tarifával üzemeltetjük, akkor már 2-nél nagyobb SCOP értéknél is olcsóbb mint a gáz.
Mi az a hőszivattyú?
Hogy a hőszivattyú csak oly lassan terjedt el, annak oka, az volt, hogy nem értették meg azokat az elveket, melyeken működése és alkalmazása alapult.
A hőszivattyú – mint azt neve is mutatja – csupán eszköz ahhoz, hogy valamely közegből elvont hőt egy másik közegbe vigyen át. A hűtőszekrény is – egy irányban működő – hőszivattyú, amennyiben elvonja a hőt a szekrény belsejéből és azt a külső levegőnek adja át. A hűtőszekrény és valamely háztartási vagy ipari hőszivattyú között az alapvető különbség csupán az, hogy a hőszivattyú működése reverzálható.
A hőszivattyú működése megértésének egyik akadálya az, hogy sokan azt gondolják, hogy a „meleg” és a „hideg” hasonló, de ellentétes előjelű mennyiségek. Amint megértjük, hogy a meleg az egyetlen valóban létező mennyiség, tehát a hideg csupán a meleg viszonylagos hiányát jelenti, úgy a hőszivattyú elve teljes egészében világossá válik. Minden anyag – gáz, folyadék, szilárd anyag – bizonyos mennyiségű hőt tartalmaz mindaddig, amíg az abszolút 0 fokot (–273 °C) el nem éri.
A hő a melegebb tárgyról áramlik a hidegebb tárgy felé. Ily módon valamely megfelelően megtervezett rendszerben cirkuláló hőkicserélő közeg a külső levegőből mindig felvehet hőt, bármily alacsony is annak hőmérséklete, és átadhatja azt a belső levegőnek; nyáron pedig ez a ciklus megfordítható. Mindössze az szükséges, hogy a közeg hőmérséklete alacsonyabb legyen, mint azé a levegőé, melyből hőt von el és magasabb, mint azé a levegőé, melynek hőt ad le.